Az országban például nem kevesebb mint 158 vár és erőd található, ami erősen viharos múltat és izgalmas felfedeznivalókat sejtet a történelemrajongóknak és a várak szerelmeseinek. Néhányuk története közel 3000 évre nyúlik vissza. Bár legtöbbjük romokban van, meglepően sokat sikerült megőrizni, felújítani vagy újraépíteni.
Ha épp van egy várrom a közeledben, és van időd egy kis kitérőre, mindenképpen iktasd be őket a programodba. Önmagukban is izgalmasak, de mivel szinte mindig a környék legmagasabb dombjára épültek (nem véletlenül), fantasztikus kilátást kínálnak a tájra.
Hogyan közlekedj?
Egyszerűen szólva: Albániában az autóbérléssel jársz a legjobban . Rengeteg kincs rejtőzik a kitaposott utaktól távol – és annyi a viszonylag „kitaposatlan” út –, hogy megéri a befektetés, főleg mivel minden más annyira olcsó. Akár napi 5 euróért is bérelhetsz autót. De ha csak a strandok között ingázol, akkor ne ezt válaszd.
Mivel Albánia jó részét hegyek és dombok uralják – gondolj csak a Llogara-hágóra, amely összeköti az ország déli és északi részét –, négykerék-meghajtásos autóra lesz szükséged, ami nyilván drágább.
Olcsóbb alternatíva a buszozás, de ebben az esetben érdemes a jegyed előző nap online foglalni, ha van rá lehetőség. Különben kénytelen leszel elfogadni a rugalmatlan menetrendeket és a sok várakozást – akár arra, hogy egyáltalán jöjjön egy busz, vagy arra, hogy megteljen az, amin épp ülsz. Ha van elég türelmed és időd (mondjuk, egy hónapod), vagy úgyis visszajönnél még, hogy bepótold, amit első körben kihagytál, akkor válaszd a buszt, és ha az nincs, ott a taxi.
Albánia városai
A listát a „látnod kell” kategóriától az „érdemes megnézni” kategórián át haladunk a „ha már úgyis ott vagy” kategóriáig.
Tirana
Albánia fővárosáról külön cikk született, amit ITT találsz meg.
Berat
Berat egy gyönyörű város és egyben UNESCO világörökségi helyszín Albánia déli részén. Egyedi, oszmán stílusú építészete miatt gyakran nevezik az „ezer ablak városának”. Olyan gyönyörű, hogy még egy olyan keményvonalas kommunista vezető, mint Enver Hoxha is képes volt meglátni a szépségét; múzeumvárossá nyilvánította, és szerencsére nem tette tönkre. Hálásak lehetünk neki, mert a domboldalra épült fehér házak távolról egy fehér folyamnak tűnnek, és tényleg mesés látványt nyújtanak.
Beratot fehér házainak szelíd zuhataga és időtlen bája miatt méltán nevezik az „ezer ablak városának” – egy élő múzeum Albánia déli dombjai között © Getty Images
Az első megállód legyen a Kala, azaz az óváros vagy várnegyed, mivel ott van a vár [további infók lentebb]. A domb lábánál két, egymástól jól elkülönülő negyed található az Osum folyó két partján.
A Mangalem negyed a város egykori muszlim része, itt találod a legfontosabb mecseteket. Ne hagyd ki a Helveti Teqe mecsetet. Ha átmész a Gorica hídon, a Gorica nevű keresztény városrészbe jutsz. Itt érdemes megnézni a Szent Spiridon-bazilikát és a Szent Tamás-templomot.
Az Onufri Nemzeti Ikonográfiai Múzeum (Muzeu Kombëtar Ikonografik Onufri) több mint 200 ikont és egyházi műtárgyat őriz, amelyeket templomok romjai közül mentettek meg – ez Albánia egyik legfontosabb egyházi művészeti gyűjteménye.
A bizánci Blakhernai Szűz Mária-templom (Kisha e Shën Mëri Vllahernës) az egyik legrégebbi templom a városban, még a 13. században épült. A freskók nagy része eredeti állapotában maradt fenn. Bármilyen terveid is vannak, mindenképp barangolj egyet Berat szűk, macskaköves utcáin és sikátoraiban, és hangolódj eggyé a város múltjával.
Közeli látnivaló: négykerék-meghajtásos autóra lesz szükséged, ha el akarsz jutni az elképesztő Osum-szurdokhoz, amely 50 kilométerre van Berattól. Az utak helyenként rosszak, a szurdok néhány része pedig trükkös terep, de a wow-élmény garantált!
Gjirokastra
Gjirokastër egy másik gyönyörű, szintén UNESCO-listás város, lenyűgöző állapotban fennmaradt várral. Az UNESCO szerint a város „ritka példája a jól megőrzött oszmán városoknak”, ami már önmagában is ok arra, hogy több mint egy napot szánj rá.
Lépj be Gjirokastra kőbe zárt mesekönyvébe, ahol a vár és az oszmán stílusú épületek letűnt évszázadok történetét suttogják el © Getty Images
Ott van például az óváros, amely a 17. században épült, de egy 200 évvel későbbi tűzvész után újjáépítették. Ma egy színpompás, nyüzsgő bazár. A szűk, kanyargós macskaköves utcák mellett kis kávézók, fafaragó mesterek műhelyei, teákat, olajokat, borokat, szuveníreket és szőnyegeket kínáló boltok sorakoznak. Naplemente után különösen hangulatos.
Itt találod a legjobb éttermeket is, szóval tökéletes hely egy vacsorához, ahol megkóstolhatod a helyi specialitásnak számító Qifqit (ejtsd: csifdzsi). Rizsből, tojásból és mentából készül, amiket gombóccá gyúrnak, és olajban kisütnek. Kérdezz rá, milyen töltelékekkel kapható.
Az UNESCO több mint 500 régi házat nyilvánított kulturális műemléknek, köztük a város legelőkelőbb családjainak impozáns kőerődjeit is. Vannak vezetett túrák, de önállóan is felfedezheted a várost. Ne hagyd ki a Zekate-házat amely a két tornyával igazán lenyűgöző. Egy vezetett túra ára körülbelül 2 euró.
Nézd meg az óvárosi mecsetet is. Ez az egyetlen a 13 oszmán kori mecset közül, amit a kommunisták nem romboltak le. Senki sem tudja, miért.
A régi bazárnegyedben lévő mecset 1757-ben épült, és egyike a város tizenöt oszmán kori mecsetének © Getty Images
Semmiképp se hagyd ki az óriási, 59 helyiségből álló bunkert sem, amit Enver Hoxha a hidegháború alatt építtetett, paranoid félelmei hatására. Ma Hidegháborús Alagútmúzeum néven működik. Szinte minden megvan benne, amiről egy tudatlan kormány azt hitte, hogy egy váratlan nukleáris támadás esetén biztosíthatja a túlélést. A berendezés és a paranoid hangulat eredeti állapotában megmaradt.
A város váráról lentebb olvashatsz.
Durrës strandját inkább hagyd ki. Zsúfolt és zajos. Durrës amfiteátrumát viszont ne hagyd ki. Ez Albánia legnagyobb és legfontosabb római kori amfiteátruma, ahol érdemes eltöltened 1-2 órát. Állítólag akár 20 000 nézőt is be tudott fogadni különböző „sporteseményekre”, például gladiátorviadalokra.
Egy másik komoly érv Durrës mellett: a fantasztikus, mégis elérhető árú tengeri herkentyűi. Az éttermekben a friss tőkehaltól a sügéren át a rákokig mindenféle tengeri étel kapható, ráadásul sokkal olcsóbban, mint Európa más országaiban.
Himara
Himaratöbb mint egy átlagos tengerparti üdülőhely, és mégis meglepően békés hangulatot áraszt. Jelentős görög kisebbség él itt, amit az utcákon látható görög nyelvű feliratok és a sok görög étterem is tükröz.
Az óváros a parttól távolabb, a dombok között található, és úgy tűnik, a modern fejlesztések ellenére sem változott sokat. Szűk, macskaköves sikátorok, omladozó házak és néhány régi templom alkotja. A fő látványosság a romos vár (Kështjella e Himarës), amely tényleg nagyon régi. Nem sok látnivaló van, de a fentről nyíló kilátás lenyűgöző.
Himara a napfényes nyugalom, a hegyoldalakba rejtett történelem, a görög ízek és az omladozó kastélyok találkozása, ahol a panoráma viszi a prímet © Getty Images
A kikötőből kirándulásokat is szerveznek a Karaburun-félszigetre és a Karaburun–Sazan Nemzeti Tengeri Parkba , ami kötelező látnivaló. Érdemes több helyen szétnézni, mielőtt befizetsz egy túrára, mert a szolgáltatók között is van különbség.
Shkodra
Shkodra egy igazán izgalmas város, ahol akár több napot is érdemes eltölteni. Remek kis éttermei vannak, ahol a hagyományos albán fogásoktól kezdve a tengeri herkentyűkig minden megtalálható, ráadásul remek ugródeszka lehet a strandok és az Albán-Alpok felé, és van itt érdekes látnivaló, a Tanúságtétel és Emlékezés Helyszíne.
Shkodra felkavarja az érzékeket kulináris csemegéivel, megrendítő történelmével és tökéletes elhelyezkedésével, félúton a hegyi kalandok és a tengerparti lazulások között © Getty Images
Ez a múzeum csodálatos, ugyanakkor megrázó módon ismertet meg az ország történelmével, mivel főként annak a több ezer embernek állít emléket, akiket a kommunista korszakban megkínoztak és megöltek. Két szinten találhatók börtöncellák, és van egy kínzókamra is, ahol mindennel testközelből szembesülhetsz. Nagyon ajánlom.
A közelben: A Shkodrai-tó a Balkán legnagyobb tava, amely két ország, Albánia és Montenegró határán terül el. Úszhatsz benne, felfedezheted SUP-pal vagy kajakkal, és/vagy megfigyelheted a mintegy 300 itt élő madárfajt, beleértve a pelikánokat(!), gémeket és kormoránokat.
Shëngjin helyett inkább a közeli Lezhát ajánlom. Körülbelül 15 000 fős lakossága ellenére rengeteg történelmi emlékkel büszkélkedhet. Ez Albánia egyik legrégebbi, folyamatosan lakott települése, melynek írott történelme csaknem 2500 évre nyúlik vissza.
Hagyd ki a Shëngjinben nyüzsgő tömeget, és látogass el Lezhába, ebbe a csendes, de erőt sugárzó városba, melynek ősi kövei között 2500 év történelme visszhangzik © Getty Images
Lezha lenyűgöző bizánci ortodox temploma mindenképp megér egy pillantást. Érdemes kora reggel érkezni, hogy nyugodtan élvezhesd a szépségét és a hangulatát.
Különösen ajánlom a Szent Miklós-templom (azaz templom-mecset) lenyűgöző maradványait. A templomot a 14. században építettek, majd 1580-ban, amikor a törökök újból elfoglalták Albániát, mecsetté alakították át. A kommunista rezsim alatt hagyták leromlani, mígnem 1981-ben Szkander bég mauzóleumaként kezdték használni. Kasztrióta György, azaz Szkander bég Albánia nemzeti hőse, akit itt temettek el – legalábbis azt, ami megmaradt belőle (erről később még lesz szó).
Albánia várai
Berat vára legalább 2500 éves múltra tekint vissza, hiszen már Kr. e. 200-ban említik, amikor a rómaiak elfoglalták az ott álló erődöt. Az évszázadok során többször is bővítették. Figyelemre méltó, hogy nagy része épen fennmaradt, és az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította.
Berat várának ősi falai letűnt birodalmakról tanúskodnak – az erőd az idő múlásával dacolva ma is szilárdan áll, mint Albánia UNESCO-kincse © Getty Images
A vár valójában egy falakkal körülvett városka, ahol mecset, több templom és apró házak is találhatók, amelyekben ma is laknak. Megközelíteni gyalog vagy városi busszal lehet, de legjobb, ha a várfalak között lévő vendégházak egyikében szállsz meg.
Kruja vára (Kalaja e Krujës) – ahogy a neve is mutatja – Kruja városában található, és lehetőséget ad arra, hogy újra szóba hozzuk Albánia nemzeti hősét, Kasztrióta Györgyöt, azaz Szkander béget. Ő vezette az albánokat a hódító törökök ellen vívott, átmenetileg sikeres háborúban. Annyira meggyőzte ellenfeleit bátorságáról, hogy amikor azok végül elfoglalták az országot, Szkander bég sírját feldúlták, és a csontjaiból pedig bátorságot adó amuletteket készítettek. (Elég félresikerült elismerés.)
A Kruja fölé magasodó vár nem csupán köveket és történelmet rejt, hanem Albánia bátor hőse, Szkander bég öröksége is. Legendás ellenállása ellenségei amulettjeiben is tovább élt © Getty Images
Gjirokastra vára (Kalaja e Gjirokastrës) az egész Balkán régió második legnagyobb erődítménye, és az azonos nevű város fölötti dombon magasodik. Gyönyörű kilátás nyílik innen a Drino-völgyre és a környező hegyekre. A várban régi tankok, lövegek, sőt egy lezuhant amerikai harci repülőgép is megtekinthető.
A legütősebb kilátásért érdemes megmászni a 19. században épült óratornyot és a várfalakat. Ne hagyd ki Gjirokastra múzeumát sem, amely az ókortól a kommunista korszakig mutatja be a város és a régió régészeti emlékeit.
Kruja vára (Kalaja e Krujës) volt az központja a Szkander bég vezette lázadásnak az oszmánok ellen. 1438-ban még Kruja kormányzójaként szolgált az oszmánok oldalán, ám később ellenük fordult. Felvonta az albán zászlót, és átvette az irányítást a város felett. A törökök négyszer ostromolták Kruját 1450 és 1479 között, míg végül sikerült legyőzniük a szívós albánokat. Ezután minden férfit megöltek, a nőket pedig rabszolgaként magukkal hurcolták.
A várból ma már csak egy romos őrtorony, a főkapu, néhány fal- és toronymaradvány, egy mecset és a minaret romjai, valamint egy törökfürdő maradt fenn. Az 1980-as években a helyszínen építették meg a Kasztrióta György Szkander bég Nemzeti Múzeumot . A várból nyíló kilátás csodás, a múzeum érdekes, és a vár előtti bájos oszmán bazár is megér egy látogatást.
Bár Kruja vára ma már romokban áll, a lélegzetelállító panoráma, Szkander bég emlékezete és a nyüzsgő oszmán bazár révén a hely szelleme tovább él © Getty Images
Ha a Himara környéki strandokon lazulsz, mindenképpen szánj egy napot a városra, a várra és a környék más váraira is, például a jó állapotban fennmaradt Porto Palermo várára (Kalaja e Porto Palermos), amely az albán riviérán, a Palermo-öbölben található, és csodás kilátást nyújt a tengerre.
Rozafa vára (Kalaja e Rozafës) körülbelül 3 kilométerre fekszik Shkodra városközpontjától, és mindenképp megér egy kirándulást. A várat a velenceiek építették a 14. században, és egy meredek dombon áll a Shkodrai-tó közelében, így mesés kilátást nyújt a tóra, illetve a Buna és a Drin folyók összefolyására.
Tiszta időben még az Elátkozott hegyeknek nevezett gyönyörű Albán-Alpok is látható innen. (Több legenda is kering arról, miért nevezik így a hegyeket – ami azt jelenti, hogy a választ senki sem tudja biztosan.)
Túrázás Albániában
Albánia Európa egyik legjobb túraterepét kínálja – az ösvények nehézsége a laza sétától a „kösz, inkább kihagyom” szintig terjed. A legjobb túraútvonalak az ország északi részén, az Albán-Alpokban (más néven az Elátkozott hegyekben, lásd fentebb) találhatók.
Az Albánia vad északi részén lévő Elátkozott hegyek a kellemes sétáktól az izzasztó túrákig számos kalandot kínálnak Európa legkevésbé ismert alpesi csodavilágában © Getty Images
Ha Albániában túrázol, a legjobb, ha előtte Shkodrában szállsz meg. Kérd meg a szállásadódat, hogy segítsen megszervezni az utat például Valbonába, ahonnan elindulhatsz a vadregényes Valbona–Theth útvonalra – úgy tűnik, ez a legnépszerűbb. A vendéglátók egy kis díjért cserébe általában a csomagjaidat is megőrzik, ami megkönnyíti az életedet.
Ez kemény vidék, így érdemes jó kondícióban és megfelelő felszereléssel érkezni. Ha nem vagy biztos abban, hogy egy adott túra megfelel a képességeidnek, bátran beszélgess más túrázókkal. Az ösvények mentén kisebb éttermek is találhatók, és minden útvonal jól ki van jelölve. A fent említett túra végén a Thethi Nemzeti Park vár, ahol további kirándulásokat is tehetsz.
A Llogara Nemzeti Park (Parku Kombëtar i Llogarasë/Llogorasë) egy nemzeti park , amely a Cerauniai-hegység környékén terül el az albán riviérán . Tiranától körülbelül 190 kilométerre, Vlorától pedig 35 kilométerre fekszik. A park kicsi, de vadregényes, gyönyörű, és többféle hosszúságú és nehézségű túraútvonalat kínál.
A legérdekesebb túra valószínűleg a 9 kilométeres Maja e Qorres, vagyis Qorra-csúcs meghódítása. Mérsékelt nehézségű, egészen addig, amíg a hegytető közelébe nem érsz – ott meredeken emelkedik. Cserébe fantasztikus kilátásban lesz részed a környező hegyekre, valamint az Adriai- és a Jón-tenger partvidékére.
A Maja e Qorres túra hegycsúcsok és távoli tengerpartok lenyűgöző panorámájával jutalmazza meg a kitartó kalandorokat – csak készülj fel a meredek utolsó szakaszra! © Getty Images
Ha már úgyis ellátogatsz a gyönyörű Gjirokastrába, érdemes túrabakancsot is vinned, mert a környéken remek kirándulóhelyek vannak. Például a közeli Antigonea Régészeti Parkban . Az itt található 7,4 kilométeres körútvonalat nehéznek tartják, de nem lehet olyan nagy kihívás, mert szinte mindig látni rajta túrázókat. Az ókori görög Antigoneia falu romjai, amelyet mintegy 2750 évvel ezelőtt építettek, szintén a park területén találhatók.
Egy másik remek túra például a Strëmbecből induló vízeséskör, amely 1000 méteres szintemelkedéssel vezet el egy gyönyörű hegyi vízeséshez – útközben néhány félénk, de kíváncsi kecskével is találkozhatsz. Emellett érdemes kipróbálni egy közepesen nehéz túrát, amely Gjirokastrából, Ali pasa hídjától indul, és Gjirokastra várához vezet.
Számos dolog van, amiért érdemes felkeresni az Ohridi-tavat: a gyönyörű, mély vize, a környező hegyi panoráma, az egyedülálló vízi ökoszisztéma és a Galicia Nemzeti Park csodás túraösvényei. A tó Albánia és Észak-Macedónia határán fekszik, és mindkét oldalon izgalmas túralehetőségeket kínál.
Albánia tényleg igazi paradicsom a túrázóknak. Az ország szinte bármely pontján találsz egy tucatnyi ösvényt, amely váratlan élményekhez és látványosságokhoz vezet. Fontos: Bizonyos túraútvonalakat időnként lezárhatnak, vagy természetvédelmi okokból módosíthatnak. Ezért indulás előtt mindig tájékozódj alaposan az adott túráról, arról, hogy mire lesz szükséged, és hogy mire számíthatsz.
Végszó (de tényleg!)
Addig menj el Albániába , amíg még megfizethető, és még bőven van tér az igazi kalandoknak! Biztosan elbűvöl és meglep majd, valószínűleg lesznek bosszantó vagy frusztráló pillanataid is, de a végén biztosan azt fogod mondani: „Hűha! Ezt meg kell ismételni!”
