Van egy perced? Ha érdekelnek a legfurcsább időzónás tényeket a főmeridiántól egészen a nemzetközi dátumválasztó vonalig és vissza, akkor jó helyen jársz!
Idő. Túlzottan uralja az életünket, mégis úgy tűnik, sokunknak sosincs elég belőle. Persze egy nap mindannyiunknak 24 órából áll, a világon mégis 38 időzónát különböztetnek meg a koordinált világidőhöz (UTC) képest eltolva. Mi több minden ország maga választja ki, hogy melyikhez igazodik. Némelyikük egyszerű és ésszerű, némelyikük pedig egyenesen furcsa és az elvárásokkal teljesen ellentétesen működik. Csak a móka kedvéért nézzük meg az 5 legfurcsább időzónás tényt!
Az arizonai patchwork
Arizona – az észak-amerikai kontinensen elhelyezkedő államok közül egyedüliként – csak téli időszámítást alkalmaz. Itt ugyanis 1968 óta egész évben egyetlen egy, egészen pontosan az UTC-7 időzóna szerint élnek. Ennek az az oka, hogy Arizonában nagyon meleg van, és ha nyáron előre állítanánk az órákat, akkor az arizonai esték még melegebbek és kellemetlenebbek lennének. Ez elég észszerűnek hangzik.
Igen ám, de aztán itt vannak az arizonai indián rezervátumok, amelyek közül az egyik, az állam északkeleti sarkában található Navajo rezervátum, amely – Arizonával ellentétesen – tartja a nyári időszámítást is. És ez összhangban van a rezervátum azon részeivel, amelyek átnyúlnak a szomszédos Utah-ba és Új-Mexikóba. Vagyis Arizona mintegy 71 000 négyzetkilométeres területe nyáron egy órával előbbre jár, mint állam többi része.
És a bonyodalom itt még nem ér véget! A Hopi Rezervátum, amely a Navajo Nemzet két enklávéjából áll, Arizonával összhangban nem tartja a nyári időszámítást. Ugyanakkor a rezervátum keleti részén található kis navahó exklávé, a Navajo Nemzet többi részével összhangban bizony tartja a nyári időszámítást. Ha egy nyári autós kirándulást tennénk ezeken a rezervátumokon, illetve azok enklávéin és exklávéin keresztül, akkor összesen hatszor kellene előre és hátra állítani az órát.
Az Aranyparton kétszer ünneplik az Új évet
Az Ausztráliában található Queensland állam délkeleti partja mentén húzódó Aranyparton nem tartják a nyári időszámítást. Ugyanakkor Coolangatta nevű elővárosa közvetlenül szomszédos Tweed Heads városával, vagyis joggal mondhatjuk, hogy ezek a települések egy nagy metropolisz részét képezik. Csakhogy Tweed Heads közvetlenül a határon túl, Új-Dél-Wales államban van, ahol viszont kitalálták, hogy igenis tartja a nyári időszámítást.
Mi több, a Queensland – Új-Dél-Wales határ valójában szinte pontosan kettévágja az Aranypart repülőterét, kifutópályával együtt. Elméletileg a nyári hónapokban induló járatok az egyik időzónában hagyják el a terminált, és a másikban szállnak fel a földről. De szerencsére a repülőtér bölcsen úgy döntött, hogy kizárólag queenslandi idő szerint működik. Ha szereted az újév ünneplésének izgalmát, az Aranypart a tökéletes úti cél. Bulizz egyet Tweed Headsben, majd indulj el a város központjába, hogy egy órával később újra visszaszámolhass évfélig!
Kína – és az “egy időzóna mindenekfelett” politikája
Míg egyes országoknak nincs problémájuk azzal, hogy különböző időzónákra és téli-nyári időszámításra “darabolják fel” magukat, addig Kína alapvetően más megközelítést követ.
Annak ellenére, hogy az ország földrajzi méretét és a Föld görbületét tekintve is öt különböző időzónában kellene működnie, Kína az egyszerűség elvét követi, és egész évben mindenhol az UTC+8 (pekingi idő) időzóna szerint működik.
Ennek persze korántsem egyszerűek a következményei. Nyugat-Kínában a munkaidő később kezdődik, mivel a nap jellemzően csak 10:00-kor kel fel. Emellett a legnyugatibb autonóm régiónak, Hszincsiangnak saját, nem hivatalos időzónája is van – UTC+6 -, de még ezt is nagyrészt csak az ujgur népcsoport tartja be, amely Hszincsiang lakosságának mindössze 50%-át teszi ki. Ez azt eredményezi, hogy két különböző idő létezik külön közösségekben, de egy társadalomban egymás mellett, és el lehet képzelni, hogy ez mekkora zavart okozhat. Megkockáztatom, hogy túl filozofikusan hangzik, Hszincsiang valóban egy olyan hely, ahol az idő relatív.
A közép-európai idő
A napidő szerint Spanyolországnak, Andorrának, Franciaországnak, Monacónak, Belgiumnak, Luxemburgnak és Hollandiának közös UTC-időzónát kellene használnia – egészen pontosan a többi nyugat-európai ország, az Egyesült Királyság, Írország és Portugália időzónáját. Ám a valóságban ez nem így van. Ők ugyanis egy órával előrébb járnak az UTC+1, azaz a közép-európai idő (CET) szerint.
Ennek azonban gyakorlati oka van. A második világháború alatt ezekben az országokban az órákat egy órával előrébb állították, hogy igazodjanak a Németország időzónájához, és ezt egyszerűen soha nem állították vissza. Ennek eredményeképpen a CET ma egy nagyon tág időzóna, amely olyan területeket is magában foglal, amelyek semmilyen meghatározás szerint nem számítanának „közép-európai” időzónának.
Spanyolországnak a kontinensen elhelyezkedő legnyugatibb pontja a norvégiai Svalbard-szigetek legkeletibb pontjáig több mint 42 fokot ölel át – ez majdnem háromszor akkora távolság, mint a természetes napidőzóna. Természetesen nem minden ország működik ezen a területen belül a CET szerint, de azok számára, amelyek a kontinens szélén fekszenek, a nap furcsa időpontokban kelhet fel és nyugszik le. A legrövidebb téli napokon például Galíciában a nap néha csak 09:00 óra után bukkan fel a horizonton és csak 18:00 óra után megy le. Bár kilenc óra világosság decemberben az északi féltekén viszonylag jól kezelhető, az semmiképpen sem ideális, hogy egy nap még el sem kezdődik, miközben egy átlagos galíciai reggele már véget is ér.
Ahol a Föld véget ér (vagy éppen kezdődik?)
A nemzetközi dátumválasztó vonal egy képzeletbeli határvonal a Csendes-óceán mentén, amely két egymást követő naptári napot választ el egymástól. Elméletileg a dátumválasztó vonal közvetlen két oldalán lévő időzónák UTC-12 és UTC+12. De persze minden logika ellenére ez nem egészen így működik. Vegyük például Amerikai Szamoát. A nyugati féltekéhez tartozó szigetország 2011-ig az UTC-11-es időszámítás szerint működött. Ekkor az ország teljesen kihagyta december 30-át, mivel a dátumválasztó vonalat átrajzolták, és „keletre”, az UTC+13-ra helyezték (igen, tudom…), hogy gazdasági okokból közelebb kerülhessen időben Ausztráliához és Új-Zélandhoz. A szomszédos Amerikai Szamoa a dátumvonal túloldalán maradt, és most a két terület között 24 óra a különbség, annak ellenére, hogy csak mintegy 150 kilométerre vannak egymástól.
Ha az UTC+13 egy kicsit bizarrnak tűnik, Kiribati a végletekig fokozza ezt a helyzetet, az ország egy része ugyanis 14 órával az UTC előtt működik. Kiribati időzónaválasztása miatt itt ünneplik először a világon az újévet. Ráadásul ez azt is jelenti, hogy minden nap, röviden szólva, három naptári nap is van egyszerre: ha Kiribati keleti részén szerdán éjfél van, akkor Közép-Európában kedden 11:00, Amerikai Szamoán pedig hétfőn 23:00 óra. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de engem már a gondolattól is elkap a jetlag.
Tetszett ez a cikk? További utazási inspirációért látogass el a Kiwi.com Stories oldalára.
