Hihetetlen természeti szépségek, szőlőültetvények, ameddig a szem ellát és a legőrültebb Guinness-rekordok – ez a Balkán-félsziget
A legtöbb ember annyit tud a Balkán-félszigetről, erről a földrajzi régióról, hogy itt található Horvátország. Miért? Végeláthatatlan természeti szépségek, néptelen strandok, alacsony árak, kedves és barátságos emberek csak néhány ok, amiért Délkelet-Európába özönleni kellene a turistáknak.
A Balkán-félszigeten összesen tizenkét ország található. Ebben a cikkben megmutatunk néhány elfeledett szépséget, és elmondjuk, hogy szerintünk miért kerüljenek ezek a rejtett gyöngyszemek egy bakancslista élére.
Montenegró természetrajza mindenki számára kínál valami szépséget
Területre ugyan kicsi, de Montenegro domborzata lenyűgözően változatos. A türkizkék tenger mosta hosszú tengerpartoktól a csak tapasztalt hegymászóknak ajánlott hegyekig és a hatalmas vízesésekig minden megtalálható itt – és elérhető távolságokon belül.
Stari Bar, ez az ezeréves bizánci város csak egy órányi sétára van a modern Bartól. Az 1979-es földrengés után a város nagy részét nem is állították helyre. Sok épületről hiányzik a tető, üresen állnak a nagy oszmán fürdőházak, a város falai romokban hevernek – lenyűgöző pillanatfelvétel ez a régmúltból.
View this post on Instagram
A Lovćen Nemzeti Park egyik legmagasabb csúcsán, kissé távol a turistautaktól található egy kőből épült mauzóleum, amelyben a híres montenegrói költő és filozófus Petar II Petrović-Njegoš földi maradványait helyezték el.
Lovcéntől Kotor felé nemcsak számtalan szerpentinen át vezet le az út, de csodálatos kilátóhelyek is találhatók, ahonnan lélegzetelállító kilátást nyílik a kotori partokra. Legalább fél napot kell szánni az UNESCO által védett óváros felfedezésére. Legjobb ezt 16 óra utánra tenni, amikor az üdülőhajóval érkező turisták már eltűntek, Kotor szinte üres és a lenyugvó nap fényében még hosszan fürdik a város. A hangulat is egy kissé titokzatos. Ha ezek a régi városfalak mesélni tudnának, lefogadom, hogy a történetek lenyűgözőek lennének.
Harisnyás Pipi nyomában
Budva városát nyüzsgő bárjai és tengerparti klubjai miatt „Montenegró Miamija”-nak is nevezik, és ebben a városban forgatták a Harsinyás Pippit és a „Zora és pajtásai” c. könyvből készült filmet.
De Montenegró mást is kínál, nem csupán a lenyűgöző tengerpartokat. Induljunk el az ország kevésbé ismert keleti részébe, itt hegyvonulatok, édesvízi tavak és sűrű erdők tarkítják a tájat. Szemet gyönyörködtető az Albániával határos Skadar-tó látványa is. Homokos partok, ódon falvak és vadon élő állatok mesélnek a táj érintetlen szépségéről.
A román parlament Guinness-rekordot döntött
A furcsa, vámpír látványosságokról ismert Románia sokkal többet képes nyújtani, mint Erdély vagy a Drakula-mítosz. Az ország gazdag történelme és világörökségi helyszínei még a tapasztalt utazókat is csodálatba ejtik.
Románia fővárosát méltán nevezik a „Kelet Párizsának”. Bukarest műemlékei és a Haussmann-ihlette épületek valóban francia hangulatot képesek teremteni.
Például, az impozáns román parlament vetekedhet Párizs bármelyik épületével. Pentagon után a világ második legnagyobb kormányzati épülete 240 méter hosszú és 86 méter magas. A Guinness-rekordok szerint ez a világ legnehezebb épülete. Az épületben 3500 tonna kristály, 480 csillár, 1409 mennyezeti lámpa található, és csak az ajtókhoz 700 000 tonna acélt és bronzot használtak fel.
Instagrammra érdemes könyvesboltok
View this post on Instagram
A Cărturești Caruselt, Bukarest legszebb könyvesboltját imádják a könyvbarátok és sok influenszer is felkeresi. Vásárlóként több mint 10 000 könyvből lehet válogatni, és csodálatosan giccses Instagram-képeket lehet készíteni, de akár vásárolni és fotózni is lehet egyszerre.
Románia tengerparti városai is hihetetlenül szépek. A Fekete-tenger partján fekvő Constanța kedvelt nyaralóhely, szívesen felkeresik helyiek éppúgy, mint a környező országok turistái.
View this post on Instagram
Közvetlenül a tenger mellett található egy öreg elhagyott kaszinó és egy elhagyott zsinagóga. A külső szerkezet ugyan még áll, de az épületek belseje romokban, és a falakon különféle gyomok és növények telepedtek meg. Lenyűgöző látvány, ezt nem szabad kihagyni.
Albánia Európa Karib-szigete
Kétségtelen, Albánia nem számít klasszikus turisztikai célpontnak. Az elmúlt években azonban ennek a Görögországtól északra fekvő kis országnak is nőtt a népszerűsége. És nem véletlenül. Az albán Riviéra könnyen lépést tart olyan népszerű európai desztinációkkal, mint Dél-Franciaország vagy Olaszország.
A Ión-tenger, a Görögországtól Albániáig terjedő hosszú, földközi-tengeri öböl sok utazót emlékeztet a Karib-tengerre. Türkizkék tiszta víz és fehér homok. És mi benne a legjobb? A turista szinte teljesen magáénak tudhatja a partot.
Az ország távoli déli részén, Ksamil mellett található négy kicsi sziklás sziget, melyek egyúttal a Butrint Nemzeti Park részei, kötelező célpontot jelentenek minden strandbarát számára. A strand még a júniustól augusztusig tartó főszezonban is csak gyéren látogatott.
Ksamiltól fél óra autóval, de olyan természeti tünemény, amelyet nem szabad kihagyni. A Blue Eye-tavat egy több mint 50 méter mélyen fakadó vízforrás táplálja. Le lehet látni egészen a meder aljáig. Elbűvölő.
Az ezer valami városa
View this post on Instagram
Berat az Osum folyó mellett egy dombtetőn fekszik, a várost a fehérre meszelt, oszmánkorból származó házak és nagy ablakok miatt ezer ablak városként is emlegetik. A város központjában találhatók Bizánc korabeli templomok, a Vörös mecset és a várnegyed, amit ma a városka lakói népesítenek be.
Míg Berat az ezer ablak városa, Gjirokastra az ezer lépés városa. Nem számít, milyen irányba indul el az ember, keskeny macskaköves utcák vezetnek felfelé és lefelé is. A domboldalon fekvő város oszmánkori házaival és a Drina-völgyre nyíló kilátással vonzza a látogatókat.
View this post on Instagram
Albánia kihagyhatatlan úticél, hasonlóképp a fővárost, Tiranát sem lehet kihagyni. Első ránézésre Tirana nem feltétlenül győzi meg a látogatót, de van a városnak valami régi varázsa és számos kulturális látványossága. A Skanderbeg téren található például a híres Et’hem bég mecset a tiranai óratoronnyal.
Bulgária római kori városai visszarepítik a látogatókat a régmúltba
Bulgária azon országok és turisztika célpontok közé tartozik, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Már a természeti szépségek is örömmel töltik el a kalandvágyókat, és találnak elég elfoglaltságot, a főváros, Szófia pedig ideális hely egy hétvégi kiruccanáshoz.
Szófia megismerésének a legjobb módja, ha egy nagy sétát teszünk. A város ingyenes gyalogtúrái valóban ingyenesek, a belvárosban több mint 20 fontos látnivalót érintenek. Többek között a Vitosha sugárútat, az impozáns Alekszandr Nyevszkij székesegyházat és a szófiai egyetemet, a cirill ábécé kigondolásának a helyét.
View this post on Instagram
Plovdiv, Bulgária második legnagyobb városa, mindössze két órányira van Szófiától. 2019-ben Plovdiv volt Európa kulturális fővárosa, a város Európa legrégebbi folyamatosan lakott városa és a világ egyik legrégebbi városa. A történelmi városközpont macskaköves utcáiról, lenyűgöző régi kereskedőházairól és az ott található római amfiteátrumról ismert.
Egy másik kevésbé ismert történelmi város Veliko Tarnovo. Amikor 1878-ban a város felszabadult az oszmán uralom alól, átmenetileg ez a város lett az ország fővárosa. A történelmi óváros mellett a legfontosabb műemlék a középkori Tsarevets erőd.
30 ezer denevér otthona
View this post on Instagram
Hegymászók és túrázók imádják a vidékét. A Rila Nemzeti Parkban található a hét rilai tó, Bulgária egyik legszebb és érintetlen úticélja. A 2500 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő tavakat apró zuhatagokkal és vízesésekkel szabdalt kis patakok kötik össze. Minden tónak van saját neve, valamelyik tulajdonságára utalva.
Belogradtschik, egy kisváros Bulgária északnyugati részén lenyűgöző természeti szépségéről ismert. Turisták előtt még mindig ismeretlen a Belogradtschik-erőd, amelynek története az I. évszázadra és a rómaiak idejére vezethető vissza.
Ha valaki nem fél a denevérektől, akkor érdemes felkeresni a Devetashka-barlangot. A barlangot több mint 70 000 évvel ezelőtt még emberek lakták. Ma több mint 30 000 denevérnek ad otthont. Ahogy az ember mélyebbre jut benne, a barlang méretei egyre lenyűgözőbbek.
Moldova Európa egyik vezető „bor-nemzete”
2018-ban mintegy 160 000 látogató kereste fel az országot, így Moldova a legkevésbé látogatott ország Európában. Számos oka van annak, hogy ezt a kis országot elkerülik a turisták. A Románia és Ukrajna között fekvő országot, Moldovát gyakran figyelmen kívül hagyják vagy egyszerűen nem is tudnak róla. A Szovjetunió összeomlása nagy megpróbáltatás volt. A gazdaság stagnált, és a turizmus soha nem is indult el igazán.
A bor és a levegő minősége kiváló
View this post on Instagram
Lehet, hogy Moldova nem egy fontos ipari ország, de bor szempontjából biztosan az. A GDP legfontosabb forrása a mezőgazdaság, pontosabban a szőlőtermesztés. Az országban 142 pincészet működik, és Moldova szőlőültetvényei adják a világ szőlőültetvényeinek több mint két százalékát. Nem csoda, hogy az ország legnagyobb turisztikai attrakciója egy borospince.
Milestii Miciben található a világ legnagyobb borgyűjteménye. Olyan nagy, hogy még a Guinness-rekordok közé is bekerült. Közel kétmillió palack bort tárolnak egy 200 kilométer hosszú földalatti alagútban.
Meglepő, de Moldovában nincsenek nemzeti parkok – mert ezekre nincs szükség. Mivel Moldova nem ipari ország, a hihetetlenül festői természet többnyire érintetlen. Ezt mutatja az is, hogy levegő minősége az országban kiváló. A Leedsi Egyetem 2018-as tanulmánya szerint Moldova az egyetlen ország Európában, amelynek fejlődése az ökológiai szempontoknak megfelelően történik.
A legtöbb európai néhány óra alatt elérhetné ezeket az országokat, vagy legalábbis legtöbbjüket, mégis kívül esnek a főbb turistaútvonalakon.
Szeretne még több utazással kapcsolatos cikket olvasni? Látogasson el a Kiwi.com Stories oldalra.
